Székelypetőfalva

A Szörcse és Imecsfalva között fekvő falucska határában a régészek egy közel 300 sírból álló, kora középkori polgári temetőt tártak fel, amelynek leletanyag bizonyítja, hogy itt már a 12. század közepén szervezett magyar település volt.
Régen nem volt ennyire elszigetelt falu, ugyanis rajta haladt át az egykori főútvonal, melyen a királyi postakocsik is közlekedtek.
A település központjában lévő római katolikus templom helyén egy kápolna volt, melyet 1823-ban templommá bővítettek, s melléje 1925-ben harangtornyot is emeltek. Az Assisi Szent Ferencet ábrázoló, 1762-ből való oltárképe a régi kápolnából kerülhetett ide.
Északi határában, a Borvíz patak völgyében tör felszínre a jó ízű és gyógyító erejű petőfalvi borvíz. Ivókúrára gyomor-, bél-, máj- és húgyuti betegségekben szenvedőknek javasolt. A II. világháború végéig az Alsó határban gyógyfürdő működött. Az a fortyogó, melyre hajdan ezt építették, ma is bugyog.