Itt vagy: » A megyéről » Külkapcsolatok » Magyar kultúra napja az összetartozás jegyében

Magyar kultúra napja az összetartozás jegyében

2020. január 22., szerda

A nemzeti összetartozás jegyében ünnepelték Háromszéken a magyar kultúra napját. Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében kedden Sepsiszentgyörgyön anyaországi testvér- és partnermegyékkel, az erdélyi szórványközösségekkel közösen tartottak gálaműsort. Ez alkalommal került sor a Háromszék kultúrájáért díj átadására is, idén Albert Ernő néprajzkutató kapta a rangos kitüntetést.

A nemzeti összetartozás jegyében ünnepelték Háromszéken a magyar kultúra napját. Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében kedden Sepsiszentgyörgyön anyaországi testvér- és partnermegyékkel, az erdélyi szórványközösségekkel közösen tartottak gálaműsort. Ez alkalommal került sor a Háromszék kultúrájáért díj átadására is, idén Albert Ernő néprajzkutató kapta a rangos kitüntetést.

Sokan vannak itt közöttünk, akik a száz éve összekuszált történelmünk különböző tájegységeiből érkeztek. Bár száz éve mind egy országban éltünk, most mégis más államnak vagyunk a polgárai. Ezért az első és a legfontosabb, amit el kell mondanom, hogy mai vendégeink, bárhonnan is érkeztek, Székelyföldön mindig itthon vannak. Székelyföld az Önök otthona is. Székelyföld egy belső anyaország” – hangsúlyozta Tamás Sándor ünnepi beszédében, köszöntve a budapesti, Bács-Kiskun, Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém, Zala megyei, illetve az Aranyos székről, Beszterce-Naszód, Brassó, Hunyad, Fejér, Máramaros, Szeben megyéből érkezett vendégeket.

 „Mindannyiunkat – akik itt vagyunk és akiket a jelenlévők képviselnek – összekapcsol az, hogy közös örökösei vagyunk a mindenkori magyarság erőforrásainak, mindannak, amit őseink itt, a Kárpát-medencében a kultúra, a tudomány, a művészetek, a sport és természetesen a gazdaság területén letettek az asztalra. (...) Akik az elmúlt 1100 év alatt győzelmeket arattak felettünk, azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. Ennyi idő után mégis azért tudtunk talpon maradni, mert azt tettük, amit Széchenyi tanácsolt: a ránk dobált kövekből lépcsőt építettünk. Újra van hangunk, van erőnk. A kérdés csak az, hogy mire használjuk? A válasz kézenfekvő: építésre. Nemzetépítésre” – nyomatékosított a tanácselnök.

Albert Ernő néprajzkutató kapta a Háromszék kultúrájáért díjat

A magyar kultúra napján évtizedek óta adnak át kulturális és művészeti díjakat Kárpát-medence szerte. A Kovászna Megyei Művelődési Központ javaslatára Kovászna Megye Tanácsa 2013-ban alapította meg a Háromszék kultúrájáért díjat. Ezt az életműdíjat olyan háromszéki személyiségek kapják, akik több évtizeden keresztül meghatározták a térség kulturális életét, akiknek tevékenysége túlmutat a szakmájukon; hivatástudatukkal, kitartó munkájukkal egész közösségünket szolgálták.

Idén Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutató, a Székely Mikó Kollégium nyugalmazott tanára, egykori igazgatója vehette át a díjat a háromszéki kulturális örökség és népélet kutatásában elért kimagasló tudományos eredményeiért, valamint félévszázados, kiemelkedő, rangos oktatói munkásságáért.

Áldozattal végzett pedagógusi munkája mellett tudatosan tovább folytatta Konsza Samu folklorisztikai tevékenységét: tanítványaival együtt több ezer, változatokban gazdag háromszéki népballadát és más folklórszöveget gyűjtöttek össze. (...) Kiemeljük, hogy egy életen át, diákjaival együtt összegyűjtött, szakmailag pontosan dokumentált dokumentációs anyagát nemrég, önzetlenül a Székely Nemzeti Múzeumnak adományozta. Reméljük, hogy ezt az anyagot, elsősorban a háromszéki fiatalabb kutatók, eredményesen fogják majd feldolgozni, rendszerezni és közkinccsé tenni; ezáltal a háromszéki kulturális örökség újabb és újabb szeletét fogják elérhetővé tenni. A magyar etnográfusok, folklórkutatók és hajdani tanítványai nagyon sokra becsülik Albert Ernő szakmai, tudományos, valamint áldozattal, szigorú következetességgel végzett pedagógusi tevékenységét” – fogalmazott Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi professzor méltatásában, melyet Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója olvasott fel.

Nyelv és hagyomány együvé tartozik egy nemzet életében, erősítette meg Albert Ernő azt követően, hogy átvette a díjat. Mint hangsúlyozta, azért is élete nagy eseménye a Háromszék kultúrájáért díj átadója, mert a nemzeti összetartozás évében, a magyar kultúra napja alkalmából vehette át a kitüntetést. Tanári hitvallását megosztva mondta: „mindig arra törekedtem, hogy tanítványaim önállóan gondolkodó, nemzetet, hazát szerető emberekként nőjenek fel, azt hiszem, ezen a téren sok eredményt tudok felmutatni”.

Köszönet az erdélyieknek a helytállásért

Örülök annak, hogy az anyaországi testvérmegyék képviselőivel együtt ünnepelhetjük összetartozásunk ünnepét. Fontosnak tartom azt, hogy egy ilyen jeles eseményen köszönetet mondjak Önöknek, erdélyieknek azért a helytállásért, amiben itt, Székelyföldön sohasem volt hiány. Én magam az erdélyiség kuriózumát abban az őrtorony szerepben látom, amelyet az évszázadok során be tudott tölteni ez a táj. Az itt élő magyar közösség ugyanis minden időkben a magyarság többi tagja előtt járt: nemcsak a szellemi élet számos területén, hanem kötelesség-, kötelezettségvállalásban is. Ha végigtekintünk nemzetünk történelmének gyászos epizódjain, akkor azt láthatjuk, hogy amikor már majdnem minden elveszett, amikor majdnem kicsúszott a kezünkből az irányítás, akkor a haza áthelyeződött ide, akkor a magyar államiságot a Kárpát-medencének ebben a rejtekében őrizték meg. Könnyebb lett volna közömbösnek maradni, de az erdélyi magyarok azonban mindig készek voltak arra, hogy utat mutassanak a sötétségben, felelősséget vállaljanak az egyetemes magyar nemzetért. Köszönjük!” – fogalmazott Potápi Árpád János ünnepi beszédében. A nemzetpolitikai államtitkár szerint a magyar kultúra napja az egyetemes magyarság összetartozás ünnepe is, mert „Himnuszunk az összekötő kapocs közöttünk, éljünk bárhol is a világon”.

A magyar kultúra napja ma nem csupán emlékezni hív dicső magyarjainkra, hanem egyben figyelmeztet is minket arra, hogy kultúránk nem egy láda tele kinccsel, hanem mi magunk vagyunk az. Jövője rajtunk áll. Töltsük hát be azt a feladatot, amelyet Széchenyi István határozott meg a magyarság számára: »az emberiségnek egy nemzetet megtartani, sajátságait, mint ereklyét megőrizni, és szeplőtelen minőségében kifejteni«” A Gondviselő adjon erőt ehhez mindnyájunknak az elkövetkezendőkben is!” – emelte ki Potápi Árpád János.

Össztartozunk, felelősséget vállalunk egymásért

A szórványközösségek nevében fogalmazta meg üzenetét Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki felidézte, hogy kereken tíz évvel ezelőtt 2010. február 15-én, Déván Tamás Sándor tanácselnökkel és Antal Árpád polgármesterrel közösen írták alá az első székely-szórvány együttműködési megállapodást, amelyben a következőképpen fogalmaztak: „Erdélyben minden magyar felelős minden magyarért. Tudnunk kell, hogy van segítség a bajban, van, akivel osztozni az örömben. Összetartozunk, felelősséget kell vállalnunk egymásért.” Egy évtized alatt az Összetartozunk program erősödött, bővült, az új cselekvési terv pedig újabb elemekkel gazdagítja, mondta Winkler Gyula. „Mi, erdélyi magyarok tudjuk: akkor erős Székelyföld, ha erősek a szórványközösségek is. Dél-Erdélyben, a Bánságban, Máramaros, vagy Beszterce vidékén a mi szórványközösségeink jelentik azokat a bástyákat, amelyek a tömbben élő magyar közösségeket védik a Székelyföldön és Partiumban. Ha elfogyunk, a tömbben élő közösségek kezdenek elmorzsolódni. Ezt felismerve kell tudatosítani: a közösségépítés alapja az összetartozás, fennmaradásunk biztosítéka a nemzeti összetartás” – hangsúlyozta az EP-képviselő videóüzenetében.

Szorosabbra szőni a testvérkapcsolatok szövetét

A Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által szervezett gálaműsor lehetőséget adott, hogy a háromszékiek együtt ünnepeljenek azokkal a közösségekkel, amelyekkel hosszú évek óta nemcsak összetartoznak, de tartalmas baráti kapcsolatokat is ápolnak.

A gálán Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Dr. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Borbás Zoltán, Jász Nagykun Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke, Rideg László, a Bács Kiskun Megye Közgyűlésének elnöke fogalmazta meg jókívánságait, megerősítve a háromszéki testvérkapcsolatok meghatározó szerepét megannyi személyes, szakmai kapcsolatban.

A Szeben megyei magyar közösség üzenetét Benedek Zakariás, RMDSZ parlamenti képviselő fogalmazta meg, Fehér megye magyar közösségének üzenetét az RMDSZ felvinci szervezetének elnöke, Vincze András hozta el, míg a barcasági magyarok üzenetét Koszta Enikő evangélikus lelkész tolmácsolta.

Polgárdy Imre, Veszprém Megye Közgyűlésének elnöke, dr. Őri László, a Baranya megyei közgyűlés elnöke, Pál Attila, a Zala megyei közgyűlésének elnöke, Apjok Norbert parlamenti képviselő, a máramarosi magyarok képviselője videóüzenetben köszöntötte az egybegyűlteket.

Az ünnepi gálára az anyaországi és szórványvidékről érkező vendégek nem jöttek üres kézzel, az amatőr és hivatásos, felnőtt és diák fellépők a Kárpát-medence néptánc és népzenei kincsesládájából merítettek egy csokorra valót, de volt olyan közösség, amely gitárjátékkal, szavalattal és kórus előadással gazdagította a háromszéki ünnepi műsort.   Kovászna megyéből két produkciót tekinthetett meg a közönség: Nánia Hanna, a Nagy Mózes Elméleti Líceum X. A osztályos diákja népballadát, a Százlábú Néptáncegyüttes vajdaszentiványi táncokat adott elő.

Hírek