Itt vagy: » Sajtószoba » Hírek » Indul a kapumentő program

Indul a kapumentő program

2011. május 5., csütörtök

Székelyföld, elsősorban magyar építészeti örökségének kulcskérdéseiről tartottak kerekasztal beszélgetést a megyeházán, május ötödikén, csütörtökön. A tanácskozáson részt vett Hegedüs Csilla, a kulturális és műemlékvédelmi miniszter tanácsosa is.

Székelyföld, elsősorban magyar építészeti örökségének kulcskérdéseiről tartottak kerekasztal beszélgetést a megyeházán, május ötödikén, csütörtökön. A tanácskozáson részt vett Hegedüs Csilla, a kulturális és műemlékvédelmi miniszter tanácsosa is.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke megnyitó beszédében elmondta: „Székelyföldet olyanná tehetjük, amilyennek most álmodjuk meg! A legfontosabb, hogy közösen fogalmazzuk meg, hogy milyen arculatúnak akarjuk látni 20-30 év múlva.” Az önkormányzati vezető rámutatott arra, hogy két út létezik az örökségvédelem számára: a felelősségvállalás-mentes kényelemes út, vagy a másik, amely az „hogy a szakma javaslatát, akaratát, iránymutatását a döntéshozók felvállalják és közösen alakítjuk jövőnket.” A megyei önkormányzat vezetője a pozitív példák listáján Torockót, Bikfalvát és Énlakát hozta fel, ugyanis ezeken a településeken kitűnően működik az értékőrzés.

A tanácselnök bejelentette: még az idén elindul Kovászna megyében a Székely Kapumentő Program, amelynek célja, hogy a nyilvántartott, háromszéki faragott székely kapukat és a rakott kapukat helyreállítsák.

Hegedüs Csilla előadásában kifejtette: elképzelése szerint az épített örökség megőrzése nem egyenlő a régi épületek restaurálásával. Ennek a munkának csak akkor van értelme, ha az ingatlanban valamilyen tevékenység zajlik, ha azt akár régi, akár új rendeltetésének megfelelően használják, ellenkező esetben pár év múlva újra leromlik állaga.

A műemlékvédelem munkahelyeket is teremt, ezen felül az életminőség javulását is maga után vonja. A tanácsos arra is felhívta a figyelmet, hogy nem létezik kellő mennyiségű, műemlékek felújítására szakosodott cég. Véleménye szerint fontos, hogy Székelyföldön ezt a munkát helybéli cégek vállalják, hiszen az erdélyi építészet finomságait sokkal jobban értik, mint az ország más régióból érkező kivitelezők.

Hegedüs szerint az önkormányzatok is fontos szerepet kapnak a műemlék épületek megtartásában, mert biztosítani tudják az anyagi fedezet egy-egy munkálat lebonyolításához, és részletes ismerettel rendelkeznek a helyi viszonyokról. Gyakran fordul elő, hogy egy régi épület tulajdonosa nem tudja az épület állagát megóvni, vagy nem megfelelő módon végzi a felújítást. Ebben nem csak az önkormányzat, hanem egy erdélyi örökségjegyzék kidolgozása is segíthet, ami nem csupán katalógusként, hanem felújítási prioritási listaként is fog működni.

A minisztériumban dolgoznak a kulturális örökségvédelmi törvénykönyv elkészítésén is: az eddigi jogszabályokkal ellentétben ez az erdélyi magyar építészeti örökség megóvásában is segítséget nyújt majd.

A megbeszélésen előadást tartott Benczédi Sándor műemlékvédelmi szakmérnök a Háromszéki műemlékek problematikái és prioritásai a műemlékvédelmi szakma szemszögéből címmel, valamint Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, a Transylvania Trust Alapítvány munkatársa, aki A népi építészeti örökség inventarizációja és fenntartható fejlesztése Kovászna megye vidéki településein címmel tartott prezentációt.
 

Hírek