Itt vagy: » A megyéről » A megye települései » Gelence

Gelence

2010. január 12., kedd

Gelence nemzetközi érdeklődésre is számot tartó idegenforgalmi értéke a felszegi római katolikus műemléktemplom, falain a Szent László-legenda freskóival. Védőszentje, miként az oltárképén is látható, Szent Imre herceg.

 

Tudta-e, hogy ebben a faluban dolgozik a három Both-testvér által vezetett jeles háromszéki székelykapu-építő csoport? Szőke Tibor haralyi mester pedig most is folytatja a hagyományos kádár mesterséget. Gelencét elsősorban a Szent László-legendát ábrázoló freskók iránti érdeklődés tette híressé. Az Árpád-kori műemléktemplomot a századok idején többször is átalakították. A XIII. században épített félköríves szentélyét feltárták, déli és nyugati kapunyílásai eredetiek. Keresztelő medencéjét feltehetően a XIV. században faragták. A XV-XVI. század fordulóján nagyobb gótikus szentély épült. Szentségtartó fülkéjén az 1503-as évszám látható. A következő században megerősítették a templomot, ekkor, 1628-ban, kapta a 103 kazettából álló reneszánsz mennyezetét. Nyugati és déli portikusza a XVIII. században barokk ízlésben épültek, mert sekrestyeajtaján az 1766-os szám olvasható. E század végéről valók oltárai. A főoltár fogadalmi képe a védőszentet ábrázolja.

Falfestmények:

  • A nyugati falon Szent Jakab apostol egyik legendáját  láthatjuk, alatta újtestamentumi jeleneteket (Betlehemi gyermekgyilkosság, Menekülés Egyiptomból).
  • A képsor a hajó északi oldalán folytatódik a Passióval (Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Lábmosás, Krisztus Pilátus előtt, Krisztus megostorozása, Keresztrefeszítés). A Passio-sor fölött van a XIV. századinak tartott Szent László-legendát ábrázoló híres képsor.
  • A déli falon már csak töredékesen látható az Utolsó Ítélet, kirajzolódik a Paradicsom, a Feltámadás, majd pedig Szent Katalin legendája.
  • Különös világot elevenít meg a karzatmellvéd festett képsora. Ezeket a jeles gelencei családok festették 1766 körül, s a képeken nemesi címerük is látható: Szent Miklós püspök, Szent György lovag, Szent Anna, Szent Klára, Keresztelő Szent János, evangélista stb.

Gelence felsőháromszéki nagyközség a Háromszéki-havasok lábánál. Önkormányzata gondoskodik a hozzája tartozó Haraly nevű faluról is. Régóta lakott hely volt.Az Eger nevű településrészről kuruc kori pénzek kerültek napvilágra. Központi fekvésű újabb kori templomát a XIX. század végén fejezték be. Közelében állították fel a kommunista rezsim mártír püspökének, Márton Áronnak, valamit az ugyancsak vértanú főesperes-lelkész Fekete Jánosnak (1885-1952) egész alakos szobrát (Petrovits István alkotásai). A községközpontban megtekinthető a művészi érzékkel kialakított emlékpark, közelében az iskola és a művelődési otthon előtt Jancsó Benedek (1854-1930) történetíró és a történész-politikus Bodor György (1904-1976) mellszobrai. Haraly 3 km távolságra van a községközponttól. Műemléktemplomának védőszentje Nepomuki Szent János. Kisméretű szobra a bejárati portikusz szobortartó fülkéjében látható. Harangtornya a falucska közepén áll. Benne egy műkincs értékű, 1617-ben öntött Neidel-féle harangérdekesség.

Polgármester: Ilyés Botond János
Tel/fax: +40-267-345537
Hozzátartozó falu: Haraly
Postai irányítószám: 527090
Lakosság: 5199 (2020)
Kiterjedés: 110,20 km2

Gelence község honlapja

Hírek