Itt vagy: » Hírek » Az erdélyi magyarságnak fontos az alkotmányos rend

Az erdélyi magyarságnak fontos az alkotmányos rend

2022. május 21., szombat

Négy ország kilenc, magyar anyanyelvű alkotmánybírójának részvételével tartották meg szombaton, Sepsiszentgyörgyön az első Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát.  A találkozó célja a Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatok, a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdéskörének megvizsgálása.

Az eseményt Puskás Bálint, nyugalmazott alkotmánybíró kezdeményezte, amint a megnyitón kiemelte, a konferenciát nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal szervezték meg, Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata közreműködésével. „Igazán megtisztelő, hogy elfogadták meghívásunkat és eljöttek Székelyföldre” – nyomatékosított a sepsiszentgyörgyi nyugalmazott alkotmánybíró.

Kisebbségi közösségként sok esetben, különösen, amikor jogsérelmet tapasztalunk, keressük a törvényes, alkotmányos kapaszkodókat: Ezért is fontos számunkra egy stabil, törvényes rend, ezért is fontos ez a mai konferencia. Különösen a joggyakorlat tekintetében van nagy különbség Románia és a többi európai, Kárpát-medencei ország között. Romániai magyarokként prioritás az alkotmányos rend, az a célunk, hogy harminc év után új alkotmány szülessen Romániában. Meggyőződésünk, hogy nem módosítani kell a jelenlegi alaptörvényt, hanem újat kell alkotni azért, hogy tisztázzuk végre: Románia milyen ország, hiszen jelenleg a félprezidenciális rendszer miatt kétpólusú a berendezkedése és ez rengeteg hatalmi vitát szül. Mi a parlamentáris demokrácia mellett tesszük le voksunkat” – fejtette ki köszöntőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kiemelve, hogy ezekhez a kérdésekhez tudnak támpontot adni a szakmai konferenciák.

Az alkotmánybíróságok Európában akkor tudnak fennmaradni, ha fokozzák együttműködésüket, és nekünk szerencsénk van itt, a Kárpát-medencében, hiszen magyarul, anyanyelvünkön tudunk beszélni három másik állam magyar nemzetiségű alkotmánybíróival. Ez is erősíti az együttműködésünket, ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a munkakapcsolat mellett hosszú évek barátsága is összeköt bennünket” – hangsúlyozta dr. Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke.

Elsőként Korhecz Tamás, a szerbiai Alkotmánybíróság tagja beszélt a tartományi és nemzetiségi autonómiáról, majd Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Velencei Bizottság kisebbségvédelmi gyakorlatát vázolta. Mészáros Lajos, a Szlovákiai Országos Bírósági Tanács tagja, volt alkotmánybíró a demokratikus önkormányzati törekvéseket ismertette, majd Varga Attila, a romániai Alkotmánybíróság tagja a jogállamfelfogás és értelmezés kérdéskörében értekezett. A második panelben Sulyok Tamás, a magyarországi Alkotmánybíróság elnöke az alkotmányjogi gondolkodásban használt nemzeti és kisebbségi identitás kérdéskörét járta körül, ezt követően Szigeti Lubos, a szlovákiai Alkotmánybíróság alelnöke a nemzeti kisebbségek helyzetének jogi szabályozásáról beszélt, szlovákiai kivetítésben. Benke Károly, a romániai Alkotmánybíróság segédbírói testületének megbízott vezetője a helyi közigazgatás alapelveiről beszélt, a hazai Alkotmánybíróság gyakorlatában. Az előadásokat Puskás Bálint, nyugalmazott alkotmánybíró zárta, aki egységes nemzetállam fogalmát járta körül.

Az első Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferencián az önkormányzati szakemberek mellett, többek között a Sapientia EMTE jogászhallgatói, a kolozsvári Jurátus Kör tagjai, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet munkatársai, valamint a Kovászna megyei ügyvédi kamara tagjai vettek részt

Hírek