Háromszék gazdasága

Kovászna megye gazdasági életét, a gazdasági szereplők – egyéni vállalkozók, családi vállalkozások, kereskedelmi társaságok, kis- és közepes vállalatok, valamint a multinacionális nagy vállalatok – nyitott piaci szabad versenye jellemzi. A nyugati típusú piacgazdaság alapvető törvényszerűségeinek, azaz a gazdaság működésében spontán módon megnyilvánuló kereslet és kínálat szabályainak tiszteletben tartásával, nyitott rendszerben szerveződő, többnyire ipari, kereskedelmi, szolgáltatási, turisztikai, mezőgazdasági, szállítási és bányászati tevékenységeket folytatnak.

A Kovászna megyei gazdasági egységek gyakorlatilag a nemzetgazdaság minden területét átfogják és a szabadpiaci követelmények tiszteletben tartásával, a vezetéstudományi és fejlesztési stratégiákra szakosodott szakértőik hozzáértésének függvényében, a termelési tényezők megfelelő összhangban tartásával igyekeznek az egyre növekvő fogyasztói igényeket maximális minőségi és technikai szinten, a régió lakosságának vásárlóerejéhez viszonyítva, hozzáférhető árakon kielégíteni. Bár a rendszerváltást követő időszakban jelentős vérveszteséget szenvedett el Kovászna megye ipara, mégis említést érdemel a külföldi működő tőkebefektetések idejében történő megjelenése, mely a megye területén fellelhető képzett és európai viszonylatban aránylag olcsó munkaerőt, az elviselhetőbb adóterheket és sokkal kisebb működési költségeket célozta meg például a készruha- és textiliparban. Így volt lehetséges, hogy Kovászna megye területén több nadrággyárat is létesítettek. Ilyen megvilágításban joggal nevezhetjük Kovászna megyét a nadrág gyárak régiójának, de jó eredmények vannak e feldolgozó ipar más területein is. 

Szintén a sikeres ágazatokhoz tartoznak továbbá a fa-, bútor- és fűrészipar, a nyomdaipar, csomagolóanyag- és az élelmiszeripar. A textilipar különben az egész Székelyföld fejlődésének húzóágazataként vált híressé. A feldolgozóipar mellett fontos szerep jut a kitermelőiparnak, a magángazdaságoknak és a vállalkozásoknak, de nem kevesebb jelentőséggel bír a mező- és erdőgazdálkodás, működőképesek a visszaállított közbirtokosságok, melyek által jelentős arányban biztosítva van a Kovászna megyei erdővagyon jövője. Számolni kell ugyanakkor a mezőgazdasági termeléssel, melynek két kiemelkedő ága a növénytermesztés és az állattenyésztés. Ha a gabonafélék termesztésének adottságai a Székelyföldön általában gyengébbek az országos átlagnál, akkor is Sepsiszék és Alsó-Háromszék, mint búzatermő, Felső-Háromszék pedig, mint rozstermő vidék szerepel, síkterületeik gabonafélék termesztésében kivételekként említhetők.

Kovászna megyében kiemelkedő tevékenységet folytatnak a kereskedelem elkötelezettjei is, ami nyilvánvaló, hisz a kereskedelmet az ország legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazataként tartják számon. Nagyon pozitív eredmények birtokában vannak a pénzügyi szolgáltatások képviselői is. A megye területén számtalan bank- és biztosítótársaság fejti ki tevékenységét. Ha megvizsgáljuk az egy lakosra jutó bankbetétek nagyságát, a kiadott hitelek területi megoszlását, valamint a bankkártyával rendelkező lakosság részarányát, Kovászna megye ilyen tekintetben is az országos átlag körül helyezkedik el. Ami a közlekedési és távközlési tevékenységet illeti, jelentős változások történtek úgy a közlekedés, mint a távközlés alágazataiban. A megye fejlett vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatással rendelkezik. Humán szolgáltatások területén tehát minden szinten fejlődött a közoktatás, a felsőfokú oktatási intézmények modern központokat és Sepsiszentgyörgyön egyetemi kampuszt építettek. Szárnyra kapott a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés és Kovászna megye modernizálódó egészségügyi hálózattal rendelkezik. 

Építő jellegű munka és kitermelés folyik a megye területén fellelhető homok- és kőbányákban is, sajnos a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság érezhetően rányomta bélyegét Kovászna megye gazdaságára is, a munkaerő foglalkoztatásának lehetőségei csökkentek, a foglalkoztatott lakosság száma jelentősen visszaesett, és a megyében jegyzett munkanélküliség az európai 10 százalékos átlaghoz közel került.

A megye gazdaságfejlesztési stratégiája a gazdasági és társadalmi egyensúly helyreállítását is előirányozta, az értelmiség elitje, kutatók, mérnökök, közgazdászok és a megyei, valamint a vidéki önkormányzatok szakbizottságai keresik a válságból való kievickélés, a gazdasági és társadalmi felemelkedés lehetőségeit, melyeket remélhetőleg a közeljövőben meg is találnak. Kovászna megye – de az egész ország – gazdaságának reménység ágazata azonban a turizmus, melyről erre a célra összeállított oldalon tájékozódhat a honlapra látogató érdeklődő.