Székelyföld

A Székelyföld Erdély dél-keleti részén fekszik, s annak legjelentősebb magyarok lakta vidéke, a területén mintegy hétszázezer székely él. Bár a székelyek nyelve, kultúrája mindig is megegyezett a magyarokéval, eredetükről és a Kárpát-medencében való megtelepedésükről több elmélet is született. 

Egyes tudósok a hunokban, az avarokban, a kabarokban vagy a bolgárokban vélik felfedezni a székelyek őseit. Mások azt vallják, hogy még a honfoglaló magyarokat megelőzően, a VII. században telepedtek itt le, de olyanok is vannak, akik szerint a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek a Kárpátok övezte erdélyi területre. A kutatók közötti vita ellenére az mindenesetre biztos, hogy az Ázsiából hozott kultúra sokkal erősebben fennmaradt a székelyek életében, mint a többi magyar népcsoportéban. Népművészetükben a mai napig megtalálhatjuk az ősi vallások egyes motívumait, de egyedülállóak a rovásírásos emlékek is. Ez az ősi székely rovásírás a napjainkban is él.

Székelyföld területe székekből állt, melyek a következők voltak: Aranyosszék, Csíkszék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Háromszék a XVII. században Sepsiszékből, Kézdiszékből és Orbaiszékből alakult ki. A székekben élő székelyek legfontosabb feladata mindig is a magyar állam keleti határainak védelme volt. Társadalmilag a magyar nemességhez tartoztak, ezért számos kiváltságot, többek között adómentességet is élveztek. Ugyanakkor a székelység több mint 600 éven keresztül saját maga szervezte meg életét, mely széles körű önrendelkezést, autonómiát jelentett. A második világháború után, az erőteljes hagyományokat sajátos módon tiszteletben tartva hozták létre területén a Magyar Autonóm Tartományt, melyet az 1968-as közigazgatási átszervezéskor beolvasztottak a román megyerendszerbe.  Ezek szerint az egykori Marosszékből Maros megye egy része, Udvarhely- és Csíkszékből Hargita megye, Háromszékből pedig Kovászna megye lett.

Az elmúlt években Hargita, Maros és  Kovászna Megye Tanácsa több közös programot indított, amely a térség egységes fejlesztését és közös identitásának kifejeződését tette lehetővé. Székelyföld önállóságra törekszik, közigazgatásában, oktatásában, kultúrájában, gazdaságában a sajátos hagyományai szerint kíván építkezni, fejlődni.